Magyarország elbukta a jogállamisági pert

Magyarország elbukta a jogállamisági pert

Elutasította a magyar és a lengyel kormány keresetét az Európai Bíróság, amelyben a jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabály megsemmisítését kérték.

A magyar és a lengyel kereset négy pontban kérte annak kimondását, hogy a jogállamisági jogszabály nem egyeztethető össze az uniós joggal. Ezek a következők: a megfelelő jogalap hiánya, a 7. cikk szerinti eljárás megkerülése, az uniós hatáskörök túllépése és a jogbiztonság elvének megsértése. Valamennyi esetében elutasították a magyar érvelést.

Kimondták többek között, hogy „a rendelet az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek megsértéséből kellően, közvetlenül következő érintettségével szembeni védelmére, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására irányul”.

A bíróság megállapította, hogy ezen értékek tiszteletben tartása nem redukálható olyan kötelezettséggé, amelyet a tagjelölt országnak az unióhoz való csatlakozása érdekében kell teljesítenie, és amely alól a csatlakozását követően mentesülhet. Sőt hangsúlyozzák: az uniós költségvetés az egyik legfontosabb eszköz arra, hogy átültessék a gyakorlatba a tagállamok közötti szolidaritás elvét az uniós politikák és tevékenységek során.

Azt is megállapították, hogy az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás és a rendelettel bevezetett eljárás célja eltérő és a tárgyuk is egyértelműen különböző. Nem fogadták el azt a sokat hangoztatott magyar érvet sem, mely szerint a jogállamiság fogalma nem kellően körülhatárolt. Kimondták, hogy a jogállamisági elvek „a tagállamok által saját jogrendjükben is elismert és alkalmazott közös értékekből erednek, továbbá a »jogállamiság« olyan fogalmából következnek, amelyben a tagállamok osztoznak és amelyet a saját alkotmányos hagyományaikból eredő közös értékként fogadnak el. Következésképpen a bíróság úgy ítéli meg, hogy a tagállamok kellő pontossággal meg tudják határozni az egyes elvek lényeges tartalmát és az azokból eredő követelményeket.”

Politikai döntésnek, a gyermekvédelmi törvény miatti újabb politikai nyomásgyakorlásnak tartja az igazságügyi miniszter az Európai Unió Bírósága által szerdán ismertetett döntést. Varga Judit Budapesten, a Kormányinfón úgy fogalmazott: "az Európai Unió Bírósága ma egy politikai döntést hozott a magyar gyermekvédelmi törvény miatt". A gyermekvédelmi törvény a probléma, nem a jogállamiság - jelentette ki. Hozzátette: a döntés nem érte a kormányt meglepetésként, mivel a bíróság elnöke korábban már utalt arra, milyen tartalmú ítéletre számíthat Magyarország. Szerinte a gyermekvédelmi vitában az uniós bíróság is politikai szereplővé lépett elő.

(Szabad Európa, MTI)

 

Különadókat vet ki a kormány, amit a DK szerint végül a magyar családok állnak

Rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozását jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, aminek forrásait különadók formájában szedik majd be. A DK szerint végső soron a magyar ember fizethetik meg ennek is az árát.

  • 2022.05.26

Távol-keletről hozna vendégmunkásokat a kormány

A munkarerőhiányt gazdasági bevándorlókkal kezelné a kormány, pedig 2015. óta permanens kampányt folytatnak ellenük.

  • 2022.05.23

Nagy zaj várható keddtől egy katonai gyakorlat miatt a Dél-Dunántúlon

Magyar-amerikai közös kiképzés lesz, ami az átlagosnál hangosabb lehet.

  • 2022.05.23