Elszabotálta a Nemzetbiztobnsági Bizottság ülését a fideszes többség

Elszabotálta a Nemzetbiztobnsági Bizottság ülését a fideszes többség

A Völner-ügyről szerették volna megkérdezni a titkosszolgálti vetzetőket, de a meghívottak hiába jelentek meg, határozatképtelensélg miatt nem lehetett kérdéseket feltenni nekik.

A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának keddi zárt ülése, amelyen a Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt érintő korrupciós ügyről és Sztojka Attila kormánybiztos kiszivárgott hangfelvételéről tájékozódtak volna a képviselők.

Az ülés után a testület ellenzéki tagjai - Stummer János (Jobbik) elnök, Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP) - közös sajtótájékoztatójukon azt mondták, miután az elmúlt években többször előfordult hasonló, nem lepte meg őket, hogy a kormánypárti képviselők nem vettek részt az ülésen.

Stummer János elmondta: a rendkívüli ülésen az illetékes hivataloktól, szakemberektől szerettek volna válaszokat kapni két, a magyar közéletet aktívan foglalkoztató ügyben. Egyrészt a Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkárát érintő korrupciós ügyben tájékozódtak volna mások mellett az ügyészség képviselőjétől, másrészt Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos kiszivárgott hangfelvétele nyomán kérdezték volna a meghívottakat.

A bizottsági elnök azt mondta: a meghívott vendégek megjelentek, a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt viszont nem tehették fel kérdéseiket. A Fidesz-KDNP képviselői "ugyanahhoz az eszközhöz folyamodtak", mint az elmúlt években sokszor: "elszabotálták az ülés megtartását" - értékelt Stummer János, aki szerint a kormánypártiak "minden elkövetnek, hogy a számukra kellemetlen ügyeket így vagy úgy, elsumákolják".

Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s tagja jelezte: az orosz-ukrán konfliktusról is tájékozódni szerettek volna. Ugyanaz történt, mint ami 2014-ben és 2018-ban is a kampány idején, a kormánypárti politikusok "titkolóznak, szabotálnak, bojkottálnak"; erre a kormányváltás a megoldás - mondta.

Az LMP-s Ungár Péter felhívta a figyelmet, hogy a Sztojka Attila ügyéről a sajtóban megjelentek - többek között az, hogy "mindenkiről mindent tud" - felveti a kérdést, hogy jogszerű-e az adatgyűjtés a Belügyminisztériumban, és hogy az információkat nem használják-e pártpolitikai célokra. Korábban ezt a gyanút vetette fel a Pegasus-ügy is - jegyezte meg.

Az ellenzéki képviselők az ellenzéki összefogás nemzetbiztonsági programjának néhány pontját is ismertették.

Stummer János arról beszélt, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának az utóbbi években elvesztek a valós ellenőrzési jogkörei, a testület a jelenlegi kormánypárti képviselők "folyamatos szabotázsakciói miatt" nem képes ellátni a nemzetbiztonsági törvényben rögzített feladatát, a titkosszolgálatok felügyeletét. Ezért kormányra kerülésük után visszaállítják a bizottság valós ellenőrzési jogkörét - szögezte le.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) kapcsán intézményi reformot terveznek. Stummer János elsőként pegazusként, majd kentaurként beszélt a TEK-ről, és azt mondta: a TEK jelenlegi - a rendőrségi intézményrendszeren belül, a nemzetbiztonsági törvény rendelkezései alapján történő - működésének törvényi kritériumait érdemben meg kell változtatni.

Molnár Zsolt azt emelte ki, úgy vélik, hogy az elmúlt években "parttalanná vált a titkosítás gyakorlata", indokolatlanul kiszélesítették az adatok minősítetté nyilvánítását. Az MSZP-s politikus azt mondta: áttekintik a titkosítások gyakorlatát, és a beszerzések és más ügyek kapcsán is visszamenőlegesen is felülvizsgálják a minősítéseket.

A szocialista politikus is említette a Pegasus-ügyet, amely kapcsán előtérbe került a nemzetbiztonsági érdekből történő titkos információgyűjtés engedélyezési eljárása. Molnár Zsolt szerint jelenleg "gumiszabály" alapján történik az engedélyezés, s az lehetőséget ad a visszaélésekre, ezért ezen szabályozást is felülvizsgálják.

Ungár Péter célként jelölte meg, hogy legalább a régióban versenyképes bérezés legyen a nemzetbiztonsági szolgálatoknál.

Az LMP-s politikus emellett - a pártja által már többször kezdeményezett - aktanyilvánosságot emelte ki az ellenzéki nemzetbiztonsági programból. Az aktanyilvánosságról szóló törvénynek lesznek majd jogkövetkezményei, a jövőben nem lehet például a politikában azzal zsarolni egymást, hogy ki kiről jelentett és mit - mondta az ellenzéki képviselő, aki szerint a nyilvánosság tud "történelmi ítéletet hozni" a kommunista diktatúra rendszeréről.

 

(mti)

Különadókat vet ki a kormány, amit a DK szerint végül a magyar családok állnak

Rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozását jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, aminek forrásait különadók formájában szedik majd be. A DK szerint végső soron a magyar ember fizethetik meg ennek is az árát.

  • 2022.05.26

Távol-keletről hozna vendégmunkásokat a kormány

A munkarerőhiányt gazdasági bevándorlókkal kezelné a kormány, pedig 2015. óta permanens kampányt folytatnak ellenük.

  • 2022.05.23

Nagy zaj várható keddtől egy katonai gyakorlat miatt a Dél-Dunántúlon

Magyar-amerikai közös kiképzés lesz, ami az átlagosnál hangosabb lehet.

  • 2022.05.23