Bekérették a horvát külügybe a zágrábi magyar nagykövetet

Bekérették a horvát külügybe a zágrábi magyar nagykövetet

A horvátok élesen reagáltak arra a miniszterelnöki kijelentésre, hogy Magyarországnak is lenne tengere, ha el nem vették volna. 

Bekérették a horvát külügyminisztériumba Magyarország zágrábi nagykövetét kedden, hogy adjon magyarázatot Orbán Viktor miniszterelnök azon kijelentésére, miszerint "Magyarországnak is lenne tengere, ha nem vették volna el tőle" - jelentette a Hina horvát hírügynökség.

Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország ellen bevezetni kívánt uniós olajembargót, kijelentve: az felér a magyar gazdaságra ledobott atombombával.

A miniszterelnök kifejtette: "és természetesen, akinek van tengere, és vannak tengeri kikötői, az hajókon tud szállítani olajat a világ bármely pontjáról, de vannak országok, amelyeknek nincsenek tengerei, nekünk is lenne, ha nem vették volna el őket, de nincsenek jelen pillanatban, ezért Magyarországra orosz vagy bármilyen fajta olaj kizárólag csak csővezetéken érkezhet, a csővezeték egyik fele Oroszországban, egyik vége Oroszországban van, a másik pedig Magyarországon". A horvát külügyminisztérium szerint az ilyen kijelentések szükségtelenül rontják a két ország jó baráti viszonyát.

"Horvátország elítéli a magyar miniszterelnök kijelentését" - írta a tárca közleményében, hozzátéve: "elítélünk minden területi követelést a szomszédos államokkal szemben".

Menczer Tamás a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára a Facebookon erre úgy reagált, hogy horvát külügyminisztérium valamit félreértett, a miniszterelnök egy történelmi tényt említett.

hvg.hu cikkében viszont kifejti, hogy Orbán és Menczer is téved, Magyarországnak ugyanis nem volt tengerpartja. Horvátország nem volt a része Magyarországnak, „csupán” a Magyar Szent Korona egyik országa volt. Horvátországgal perszonálunióban volt Magyarország, az 1868-as horvát kiegyezéstől 1918-ig pedig a Magyar Királyság autonóm társországa volt, ez államközösséget jelentett, nem pedig közös államot.

Ha Fiumére – a mai Rijekára – gondolt a kormányfő, az is hibádzik, mivel a város a területével Magyarország Szent Koronájához csatolt külön test volt (corpus separatum) a 18. századtól. Ahogy a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán olvasható Soós István cikkében: a városnak a Magyar Szent Koronához csatolását az tette lehetővé, hogy az nem tartozott egyetlen ország vagy tartomány területi fennhatósága alá sem.

 

Különadókat vet ki a kormány, amit a DK szerint végül a magyar családok állnak

Rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozását jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, aminek forrásait különadók formájában szedik majd be. A DK szerint végső soron a magyar ember fizethetik meg ennek is az árát.

  • 2022.05.26

Távol-keletről hozna vendégmunkásokat a kormány

A munkarerőhiányt gazdasági bevándorlókkal kezelné a kormány, pedig 2015. óta permanens kampányt folytatnak ellenük.

  • 2022.05.23

Nagy zaj várható keddtől egy katonai gyakorlat miatt a Dél-Dunántúlon

Magyar-amerikai közös kiképzés lesz, ami az átlagosnál hangosabb lehet.

  • 2022.05.23