Az ellenzék bevezetné az eurót

Az ellenzék bevezetné az eurót

Az euró bevezetéséről, az adórendszerről, az inflációról, a munkahelyekről és a költségvetésről alkotott elképzeléseiket ismertették az ellenzéki pártok a Civitas Intézet "Ellenzéki Kerekasztal 2022 - Gazdaságfejlesztés" című csütörtöki rendezvényén.

Mellár Tamás, a Párbeszéd országgyűlési képviselője nagyon jónak nevezte az euró bevezetéséről szóló ellenzéki elképzelést. Ez legkevesebb öt évet vesz majd igénybe - tette hozzá.

A maastrichti kritériumokat Magyarország jelenleg nem tudja teljesíteni, de az elvárás az, hogy a csatlakozni kívánó kormány olyan hiteles programot tegyen le, amelyben leírja, hogy mikorra képes megfelelni a feltételeknek - közölte. Nem lehet folytatni az eddigi leértékelési politikát, helyette egy nagyon szűk sávon belül kell tartani a forint árfolyamát - jelentette ki.

Varju László, a DK képviselője reagálásként azt mondta, hogy az elmúlt tíz évben lett volna lehetőség arra, hogy Magyarország közelebb kerüljön az euró bevezetéséhez, de erre nem volt politikai szándék.

Az adóelképzeléseket ismertető Csárdi Antal, az LMP képviselője leszögezte, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó helyett többkulcsos, progresszív adóra volna szükség. A politikus azt is kijelentette, hogy a minimálbért adómentessé kell tenni.

Az ellenzéki pártok között többségben volt az a nézet, hogy újra kell gondolni az áfa rendszerét, Európában nem példátlan, hogy az áfának több kulcsa van - emelte ki. A képviselő egyúttal bírálta, hogy a multinacionális cégek körülbelül harmadannyit adóznak, mint a magyar vállalkozások.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel kiemelte, hogy a mindenkori kormányok mindig demográfiai célokról beszélnek, de eközben egész Európában Magyarországon kell a legtöbb áfát fizetni a gyermeknevelési cikkek után.

Az MSZP-t és a Mindenki Magyarországa Mozgalmat képviselő Vajda Zoltán az inflációról beszélt. A politikus felelőtlennek nevezte a jegybank politikáját, bírálta az állampapírvásárlást és az MNB alapítványait. A folyamatos jegybanki kamatemelések nem nagyon érik el a céljukat, érdemben nem erősítik a forintot - jelentette ki.

Ilyés Márton, a Momentum politikusa azt hangsúlyozta, hogy a munkaerőhiány a többi között a kivándorlás felpörgésén alapul, és ez bizonyos szektorokban, például az egészségügyben, az építőiparban és az agrárgazdaságban is jól megfigyelhető.

A magyar gazdaságpolitika "horribilis erőforrásokat pazarolt el" arra, hogy egymáshoz hasonló típusú munkahelyeket csábítson Magyarországra - közölte. Egy munkaerő-hiányos gazdaságban azonban az a fontos, hogy egyre magasabb színvonalú munkahelyeket teremtsenek - szögezte le.

Z. Kárpát Dániel azt mondta, hogy a munkaerőhiány sokkal nagyobb gondokat okozhat az elkövetkezendő 10-20 évben, mint amilyet bármilyen kormány kezelni tudna. Hozzátette, ezért egy valóban demográfiai típusú kormányzásra van szükség.

Csárdi Antal a kormány egyik legnagyobb bűnének nevezte, hogy a pedagógusok és egészségügy dolgozók társadalmi megbecsültségét mesterségesen "letolta".

Az utolsó témára áttérve Varju László úgy fogalmazott: az idei évre elfogadott költségvetés használhatatlan, ezért újra van szükség. A jogállami működés egyik fontos feltétele a büdzsé átláthatóságának megteremtése - közölte a politikus. Az államnak biztosítania kell az ingyenes egészségügyi ellátást - szögezte le.

 

Különadókat vet ki a kormány, amit a DK szerint végül a magyar családok állnak

Rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozását jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, aminek forrásait különadók formájában szedik majd be. A DK szerint végső soron a magyar ember fizethetik meg ennek is az árát.

  • 2022.05.26

Távol-keletről hozna vendégmunkásokat a kormány

A munkarerőhiányt gazdasági bevándorlókkal kezelné a kormány, pedig 2015. óta permanens kampányt folytatnak ellenük.

  • 2022.05.23

Nagy zaj várható keddtől egy katonai gyakorlat miatt a Dél-Dunántúlon

Magyar-amerikai közös kiképzés lesz, ami az átlagosnál hangosabb lehet.

  • 2022.05.23